Név: Kaion Hallwil

Kor: Nem jegyzi, de még elég fiatalnak számít.

Faj: Varázsló

Külső: Mintha nem evilági lenne, olyan sápadt szépségnek örvend. Rendkívül hosszú, sötéttürkiz haja van, ami furcsamód természetes hajszíne. Szemei kékek, akár a legfelháborodottabb óceán, amikben hömpölyög az a tekintélyes varázserő, aminek birtokában van. Vékony, de mégis férfias testalkata teszi vonóvá, tartása pedig egy igazán kifinomult férfivá. Mindig ápoltan fest. Tesz is érte eleget.

Jellem: Magának való, nem egy cseverészős alkat. Van egy jó adag felsőbbrendűségi érzése sokakkal szemben. Az elfeket viszont nem kedveli, mert egoista, öntelt népnek tartja őket. Bár nem mintha ő nem olyan lenne. Nem hiába: mindenki magából indul ki.
Csak és kizárólag drága, esetleg felbecsülhetetlen holmikért hajlandó segíteni másokon, legyen szó akármiről.
Fiatal korában viszont sokkal másabb volt. Naiv, kedves és segítőkész. De egyszer visszaéltek a bizalmával, és az óta száznyolcvan fokos fordulatot vett.

Története: Egy varázsló város egykori diákja volt, ahol eleinte gyengén teljesített, de idővel, ahogy egyre magányosabbá vált egyre erősebbé vált. A mesterei rettegtek attól, hogy sötét varázslóvá válik, ezért száműzték, ahelyett, hogy inkább foglalkoztak volna a fiúval.
Kaion ezt annyira nem bánta, ugyan is mindenki rengeteget csúfolta külseje és galamblelke miatt. A magány megedzette, a rengeteg önképzés pedig megerősítette.
Jelenleg az egyik legerősebb varázsló a világon.

Hobby: Ritka kincsek gyűjtése, olvasás, önképzés.

Extra: Egyedül él egy külsőre viskónak tűnő házban, de hát nem is ő lenne, ha ez nem csak illúzió lenne. Valójában egy hatalmas ház az belülről.